Keress rá a weben, ahonnan letöltheted a magyar változatot,  a program ingyenes!

Ajánlott a 2.6.8 vagy 2.6.9 verzió, például innen: Letöltés

Letöltés utáni teendők: Beállítás

A Beállítások párbeszédablakot a Kép ablak > Szerkesztés > Beállítások... útvonalon érheted el.
Régebbi GIMP verziókban pedig a Fájl menü > Beállítások... útvonalon.

Környezet

Visszavonások maximális száma
- Itt határozható meg, hogy a kép szerkesztése közben mennyi lépés legyen visszavonható. Alapértelmezettként 5 lépés vonható vissza. Javaslom, hogy a visszavonások számát állítsd magasabbra.
(Egy bonyolultabb, több rétegű kép szerkesztése közben bosszantó, ha mondjuk meggondolod magad és tíz lépést kellene visszalépned, hogy onnan újra szerkeszd a képet, de a Gimp csak ötöt engedélyez. Ilyenkor előről kell kezdeni a kép szerkesztését.)

Maximális visszavonási memória
- 128 MB az alapértelmezett beállítás. Ha nagyon magasra állítottad a visszavonások számát, ezt az értéket is érdemes magasabbra állítani.

Képgyorstár mérete (angolul Tile cache)
- Ez a beállítási lehetőség egy kis magyarázatra szorul: a Gimp programot eredetileg Linux rendszerre írták. Itt használatos az ún. Swap file, magyarul Cseretár. Ez a merevlemeznek egy bizonyos nagyságú területe, mérete, amelyet a program telepítésekor kell beállítani és arra szolgál, hogy a gép memóriáját (RAM) meghaladó műveletek elvégzésekor az operációs rendszer a merevlemeznek ezt a területét is igénybe vehesse. Ha a nagyon nagy méretű képekkel kell szerkesztési műveleteket végezni, akkor a Gimp igénybe veszi a cseretárat is, mint memóriát.
Windows rendszerben ezt a szerepet a Lapozófájl tölti be.
Ennek a beállításnak leginkább a gyenge és kevés saját memóriával rendelkező P2-es és P3-mas gépeken van szerepe, ahol nem mindegy, hogy mennyire terheled meg a memóriát a Gimp használatával. (Ha nagyon, akkor más programok egyidejű futtatására csak kevés memória marad.) Mióta a mai kor követelményeinek megfelelően a minimális RAM 1 GB (A Vista nem is nagyon fut 2 GB Ram alatt), és a merevlemezek mérete is hatalmasra nőtt, nem kell ezt a gyárilag beállított értéket növelni, csak akkor, ha azt látod, hogy a Gimp lassan és nehezen oldja meg a feladatokat.

Új kép maximális mérete
- Itt állítható be az Új, üres (fehér, fekete, vagy átlátszó) kép mérete megabájtokban. (Csak akkor van szükség magasabb érték beállítására, ha eleve nagy képekkel dolgozol, pl. ha a Gimp programot a digitális fényképezőgépről bemásolt képekkel való munkára használod. Néha szükség lehet a kép egy részletének, vagy a teljes képnek egy új, ugyanakkora méretű üres képbe való másolására.)

Használandó processzorok száma
- Ma már vannak több processzoros gépek is. Itt határozhatod meg, hogy a Gimp mennyit használjon belőlük. A többmagos processzorokkal nem tudom, mi a helyzet, az én gépem processzora csak egymagos. Valaki igazán megírhatná, hogy mit mutat ez az az érték többmagos processzor esetén!

Bélyegképek

- Bélyegképek mérete: a hosszúkás, fehér kis ablak jobb szélén látható lefelé mutató nyílra kattintva a legördülő menüből kiválaszthatod a számodra megfelelő méretet

- Maximális fájlméret bélyegkép-készítéséhez: beállíthatod a béykegkép maximális méretét megabájtokban, vagy más mértékegységben. (Ez a beállítási lehetőség nem a bélyegképek képpontokban mért méretére vonatkozik, hanem a merevlemezen elfoglalt hely nagyságára.)

Képek mentése
- Megerősítés nem mentett képek bezárásakor: ha bejelölöd a jelölőnégyzetet, a GIMP minden kép bezárásakor "megkérdez, hogy mi történjék azzal a képpel, amit be akarsz zárni.

Dokumentumok előzménye
- A használt fájlok bejegyzése a dokumentumelőzmények listájába: ha bejelölöd a jelölőnégyzetet, a GIMP az összes képet bejegyzi a dokumentumelőznények listájába, ahol nyomon követheted, hogy milyen képeket nyitottál meg a GIMP programmal. (A megnyitott dokumentumokra /képekre/ a Gimp a program bezárása és újra megnyitása után is emlékezni fog. Az emlékezéshez szükséges információkat és az eddig megnyitott képek kis előnézeti képeit a Gimp a merevlemezen tárolja. Ha kevés a szabad hely a merevlemezen, ne jelöld be a jelölőnégyzetet.

Felhasználói felület

A Beállítások párbeszédablak bal oldalán a felhasználói felület menüpontra kattintva az alábbi beállításokat eszközölheted:

A Réteg és Csatorna előnézeteinek engedélyezése: nagyon fontos, hogy ezt a jelölőnégyzetet bejelöld, vagy bejelölve hagyd, különben a Rétegek és Csatornák párbeszédablakaiban nem fogod látni a rétegek és csatornák előnézeti képeit, hanem csak a Kép ablakban a képet

A Réteg- és Csatorna-előnézet alapértelmezett mérete: a fehér ablak jobb oldalán látható lefelé mutató nyílra kattintva beállíthatod az előnézeti képek számodra megfelelő méretét

Billentyűparancsok beállítása:

Szerkesztés menü > Beállítások
A megnyíló párbeszédablakban kattints a Felhasználói felület menüpontra a bal oldalon és kattints bele a Dinamikus gyorsbillentyűk használata felirat előtt látható jelölőnégyzetbe a panel jobb oldali ablakában, hogy egy kis pipát láss benne. Kattints az OK gombra.
Zárd be a Gimp programot, majd indítsd újra, hogy a Gimp megjegyezze a megváltozott beállításokat. Most már működni fognak a billentyűparancsok. 

Eszközök

Az Eszköztárban vagy az Eszközök menüben választhatjuk ki az aktuális eszközt, azaz, hogy az egérrel mit tudunk csinálni a képen. Továbbiakban az Eszközök menüben látható nevükkel fogok hivatkozni az eszközökre. Ebben a menüben vannak Színeszközök is, amik az Eszköztárban alapesetben nem látszanak: ezekről itt nem is ejtek szót. Tudni kell, hogy bizonyos speciális esetekben a GIMP automatikusan átvált másik eszközre, úgyhogy ha nem az történik, amit szeretnél, akkor nézd meg, hogy megfelelő eszköz van-e kiválasztva!

Az eszköztáron az eszközök ikonjai alatt látszanak az aktuális színek: a bal felső téglalapban az előtérszín látszik, a jobb alsóban a háttérszín. Ha meg akarjuk változtatni valamelyiket, akkor kattintsunk duplán rá: ezzel megnyitjuk a színválasztó párbeszédablakot.

Talán legegyszerűbb, ha először a függőleges szivárványon kiválasztjuk az alapárnyalatot, majd a baloldali négyzetben kiválasztjuk a pontos színt. Ebben a négyzetben az alapárnyalat legmarkánsabb változata van a jobb felső sarokban, balra egyre sötétebb színek vannak, lefelé pedig egyre telítetlenebbek. Ezek szerint bármely alapárnyalatot választunk a szivárványon, a négyzet bal oldalán fekete van, a jobb alsó sarokban fehér, a legalsó sorban pedig a szürke árnyalatok feketétől fehérig.

A 2.2 verzióban alapesetben az eszköztár alján (két képpel feljebb) látszott az aktuális ecset, minta és színátmenet is. Ezek a Fájl / Beállításokban az Eszköztár cím alatt itt is bekapcsolhatók.

Alapesetben a másik ablakban alul három lap van, amin az aktuális ecsetet, mintát illetve színátmenetet választhatjuk ki. Ha egerünkkel megfogjuk az egyik mintát, és bedobjuk a képablakba, akkor a képet kitölti azzal a mintával. Hasonlóképp az előtér- és a háttérszínt is bedobhatjuk a képbe. (Bedobás menete: a kívánt minta vagy szín fölé viszed az egeret, lenyomod a bal egérgombot, lenyomva tartva a képablak fölé viszed az egeret és ott engeded el az egérgombot.)

Most pedig lássuk az eszközöket! Az eszköztár alatt van az eszközbeállítások lap, ennek a tartalma eszközönként más. A leírásban néhol hivatkozok az itt található beállításokra.

Festőeszközök

Figyelem, névütközés! Ecsetnek hívjuk azokat a formákat, amik közül az Ecsetek lapon választhatunk, de az egyik festőeszköz neve is ecset.

•   Kitöltés: kattintsunk egy pontra, és akkor a pontot és a környezetében lévő hasonló színű pontokat előtérszínnel kitölti. A Küszöbszinttel adhatjuk meg, hogy mekkora eltérést viszünk még "hasonló színnek". Az alábbi példán balról jobbra látszik az eredeti kép, valamint a középső pontból kiinduló kitöltés eredménye 10, 25 és 50-es küszöbszinttel.
• Színátmenet: Válasszuk ki a megfelelő színátmenetet a Színátmenet lapon! Az első négy színátmenetet befolyásolhatjuk az előtér és a háttérszín állításával. A képablakban nyomjuk le a bal egérgombot ott, ahol kezdeni szeretnénk a színátmenetet, húzzuk az egeret a színátmenet végére, és engedjük el a gombot! A példán a "Cold Steel" színátmenet látszik háromféleképpen.
  1. A kép tetején lenyomva és az alján elengedve,
  2. a kép közepén lenyomva és egy picit lejjebb elengedve,
  3. a kép felett lenyomva és a kép alatt elengedve az egérgombot.
  
• Ceruza a kiválasztott ecsettel előtérszínű vonásokat lehet rajzolni. A ceruza - az ecsettel ellentétben - minden képpontot teljesen befest. Erre az eszközre csak speciális esetben van szükség.
•   Ecset Hasonló a ceruzához, de figyelembe veszi, hogy az ecset egyes pontjai "átlátszóbbak". Az alábbi kép baloldalán ecsetvonás, jobboldalán ceruzavonás látszik kinagyítva és normál méretben. A nagyításon látszik, hogy az ecsetvonás szélén a fehér alapra többé-kevésbé átlátszóan fest pirossal, így a kapott képpontok színe rózsaszínes lesz: így nem lesz olyan rücskös a vonás széle mint a ceruza esetében.
• Radír: Az aktuális ecsettel radíroz. Jelenleg ez azt jelenti, hogy a háttérszínnel fest: majd a rétegeket taglaló részben lesz még róla szó.
• Festékszóró: az egérgombot nyomvatartva fokozatosan erősödve fest, ennélfogva a gyorsan húzott vonalak halványak lesznek, a lassan húzottak meg erősek.
• Tus: ennek az alakját az eszközbeállítások közt lehet megadni. Izgalmas lehet, hogy az Érzékenységnél meg lehet adni, hogy a Sebességre mennyire változzon a vonal vastagsága. (Akinek van rajzolótáblája, az Érzékenység alatt a Mérettel állíthatja a nyomásérzékenységet.)
• Másoló: A Control billentyűt nyomva tartva kattintsunk a másolni kívánt rész egy pontjára! Ezután ha elkezdünk festeni, akkor a másolandó rész jelenik meg a vonásaink nyomán. Érdemes az Igazítás alatt az Igazított lehetőséget választani, hogy ha elengedjük az egérgombot, akkor a következő vonásunkkal kiegészíthessük a másolatot.
• Javítás: Hasonlóan működik, mint a másoló eszköz, ám ez a célterület árnyalatára színezi a másolt mintát, hogy a csalás kevésbé látszódjon. Remekül használható pl. pattanások eltüntetésére.
• Mázolás: homályossá lehet tenni vele a képet. A Sűrűség határozza meg a homályosítás mértékét.
• Maszatolás: olyasmi, mintha nedves ujjal kennénk el egy vízfestményt. Itt is a Sűrűség adja meg a hatás erősségét.
• Fakítás vagy sötétítés: Ez bizony az, amit a neve is mutat. A beállításoknál adható meg, hogy épp fakítani, vagy sötétíteni akarunk, a Kitettség adja meg a hatás erősségét.

Kijelölőeszközök

Ha nincs kijelölés, akkor minden művelet az egész képen (pontosabban az egész rétegen) kifejtheti hatását. Ha van kijelölés, akkor a legtöbb művelet csak a kijelölésen belül működik. A kijelölés határát fekete-fehér mozgó szaggatott vonal mutatja. Ha már nem kell a kijelölés, akkor a Kijelölés / Megszüntetés menüponttal szabadulhatsz meg tőle. Minden kijelölőeszköz beállításai közt szerepelnek a Mód választó gombok: . Ezek jelentése balról jobbra:

1. Ha új területet jelölünk ki, akkor a régi kijelölés megszűnik és csak az új él.
2. Az eddigi kijelölés megmarad és az újonnan kijelölt terület hozzáadódik.
3. Az új kijelölés kivonódik a meglévőből.
4. (Metszet) Az eddigi kijelölésnek csak az a része marad meg, amit az új kijelölés is tartalmaz.

Ez a Mód kijelölőeszközönként külön állítható. Ha a kijelölés nem úgy működik, ahogy gondoltad, akkor valószínűleg ez a Mód van rosszul beállítva.

• Téglalap kijelölés: ezen és a következőn nincs mit magyarázni.
• Ellipszis kijelölés
• Szabadkézi kijelölés: ezzel tetszőleges körvonalú kijelölést rajzolhatsz.
• Varázspálca kijelölés: rákattintva egy pontra kijelöli azt a pontot és a környező hasonló színűeket. A Küszöbszint ugyanazt jelenti mint a Kitöltés eszköznél.
• Szín szerinti kijelölés: annyiban tér el a varázspálcától, hogy nem csak egybefüggő területet jelöl ki, hanem az összes hasonló színű pontot.
• Intelligens olló: ezzel pontokat helyezhetünk el valaminek a körvonala mentén, és a GIMP megpróbálja a pontok közt követni a körvonalat. A körvonal kijelöléssé alakításához be kell zárni a vonalat (azaz rá kell kattintani a kezdőpontra) majd a körvonal belsejébe kell kattintani.

Próbáld is ki: ha van kijelölés, akkor festőeszközök sem működnek azon kívűl, és ha mintát vagy színt dobsz a képbe, az is csak a kijelölést fogja kitölteni.

Átalakítóeszközök

Eme eszközök használatakor nem árt már ismerni a rétegek működését.

Rétegek

Hozz létre egy új képet: a képben egy darab réteg lesz, ami pont akkora, mint a kép, és a határát sárga-fekete szaggatott vonal jelzi. Ez a vonal tehát csak jelzés, csak a GIMP-ben látszik, ha más programmal nézed a képet, akkor nem. Ha zavar, akkor ki-be tudod kapcsolni a Nézet / Réteg-határvonal megjelenítése menüponttal. Ezen a határvonalon kívül az adott rétegre nem lehet festeni, úgyhogy nem is érdemes próbálkozni.

A Rétegek lapon is szerepel a réteg: ott van egy szem, mellette egy kis hely, a réteg kicsinyített képe, és a réteg neve. Kattints most a szemre: ezzel kikapcsolod eme réteg láthatóságát, és megpillantod a végtelen űrt, amit szürke négyzetrács jelképez. Azért kapcsold most vissza a réteg láthatóságát, és dobd bele az Eszköztár alján látható aktuális mintát! (Ha épp nincs ott ilyen, akkor a Párbeszédablakok / Minták menüponttal előhozhatod az összes mintát.) A Rétegek lap alján hat gomb van, a baloldalit megnyomva hozz létre egy új réteget, ezzel egy ilyen párbeszédablak ugrik fel:

A Kitöltés típusa legyen Átlátszóság, és nyomd meg az OK-t! Válaszd ki a Színátmenet eszközt, és az Eszközbeállítások lapon a Színátmenetek közül válaszd ki az Előtérből átlátszóba átmenetet! Az előtérszínt állítsad fehérre, és ha most egy szép vízszintes vonalat húzol a kép teljes szélességében, akkor ilyesmit kapsz eredményül:

Ha most a Rétegek lapon az új réteg sorában lévő szemre kattintasz, akkor ki-be tudod kapcsolni eme réteg láthatóságát, és látszik, hogy az alatta lévő réteg teljes épségében megmaradt. Nagyjából úgy lehet elképzelni a rétegeket, mint egymásra halmozott írásvetítő fóliákat: ami a legfelső fólián van, az teljes egészében látszik, de persze az alatta lévő rétegekből eltakarja azt a részt, ahol ő nem átlátszó. És így tovább: a legalsó rétegből csak az látszik, ahol minden feljebb lévő réteg átlátszó.

Ám a fenti képen más is látszik: a réteg egy pontja nem csak átlátszó vagy nem átlátszó lehet, hanem félig átlátszó, majdnem félig átlátszó, kicsit több, mint félig átlátszó és így tovább 256 fokozatban. Azt, hogy egy képpont mennyire átlátszatlan, a képpont Alfájának is hívják. Természetesen az Ecset eszközzel növeled a képpontok alfáját, a radírral pedig csökkented. (Ez alól a legalsó réteg általában kivétel: abban ugyanis minden pont teljesen átlátszatlan marad, így a radír nem teszi átlátszóvá, hanem a háttérszínnel fest rá.) A Rétegek lap a rétegek kis előnézeti képén is szürke négyzetrács jelzi azokat a részeket, ahol ama réteg átlátszó. (Persze, ha egy rétegre pont ilyen szürke négyzetrácsot rajzolsz, akkor nem fogod látni a különbséget az előnézeti képen.)

A Rétegek lapon tudod kiválasztani, hogy éppen melyik réteggel akarsz dolgozni, úgy, hogy rákattintasz a nevére vagy az előnézeti képére. Az így kiválasztott aktív réteget kiemeléssel jelzi is ezen a lapon. A festőeszközök csak erre az aktív rétegre fognak festeni, az átalakítóeszközök csak ezt a réteget alakítják át és a szűrők (amikről a következő részben írok) is csak ezt a réteget módosítják. Sőt, már valószínűleg tudod, hogy ezen a rétegen belül is csak a kijelölés területén belül dolgoznak ezek. Érdemes tehát több réteget használni, hisz ha valamelyik réteggel nem vagyunk megelégedve, akkor úgy tudjuk megváltoztatni, hogy az a kép többi részét nem rontja el.

A Rétegek lap alján hat gomb van, balról jobbra ezek a következők:

1. Új réteg létrehozása (az aktív réteg felett)
2. Az aktív réteg feljebb mozgatása
3. Az aktív réteg lejjebb mozgatása
4. Az aktív réteg megkétszerezése
5. Lebegő kijelölés lehorgonyzása (ez most nem érdekes)
6. Az aktív réteg törlése

Ha duplán kattintasz egy réteg nevére, akkor átnevezheted.

Ahogy említettem, gyakran a legalsó réteg nem radírozható átlátszóvá, csak háttérszínűvé, ugyanis nincs alfa csatornája. Ezen úgy változtathatsz, hogy a Rétegek lapon jobbat kattintasz erre a rétegre, és az Alfa csatorna hozzáadása pontot választod.

A Vágás és az Igazítás eszközt leszámítva a beállítások közt szerepel három gomb: . Egyes eszközök esetében nem az "Átalakítás" szó szerepel, úgyhogy ne lepődj meg. Ezek a következőképp működnek: (Az Áthelyezés eszköz esetén kicsit másként van, azt lejjebb, az egyes eszközök bemutatásánál olvashatod.)

• Az első gomb van benyomva, és ...
  • ... nincs kijelölés: ekkor az aktív réteget alakítja át az eszköz
  • ... van kijelölés: ekkor az aktív rétegen csak a kijelölésen belüli részt alakítja az eszköz – méghozzá úgy, hogy a kijelölt részt kiemeli a rétegből, és egy új Lebegő kijelölés nevű speciális rétegbe helyezi – ez a Rétegek lapon speciális ikonnal meg is jelenik. Amíg ennek "Lebegő kijelölés" a neve, addig más rétegen nem tudunk dolgozni. Kattintsunk tehát duplán eme "lebegő kijelölés" nevére, változtassuk meg a nevet, és ezzel egy közönséges réteggé válik!
• A második gomb van benyomva: ha van kijelölés, akkor a kijelölés körvonalát alakítja át, a kép tartalma nem változik.
• A harmadik gombot benyomva az aktuális útvonalat alakíthatjuk át.

• Áthelyezés: Ha a fent említett első gomb van benyomva, akkor mindenképp az egész réteget viszi arrébb, függettlenül attól, hogy van-e kijelölés. Vigyázz! Ha réteget próbálsz áthelyezni, akkor nem feltétlenül az aktív réteget teszi arrébb, hanem azt, ami az egérgomb megnyomása helyén látszódik – tehát olyan helyen kell lenyomni az egérgombot, ahol a kívánt réteg nem átlátszó, és nem is takarja semmi. Ha ez kényelmetlen, akkor az eszközbeállítások lapon kapcsolj át Az aktív réteg áthelyezésére!
• Igazítás: Az igazítani kívánt réteget a kép ablakában kell kattintással kijelölni, több réteget Shift+kattintással, vagy lenyomott egérgombbal egeret húzva jelölhetünk ki. (Kattintással csak látható réteget tudunk kiválasztani, ami nincs takarva.) Az eszközbeállítások lapon található gombokkal végezhetjük az igazítást.
• Vágás: bekeretezheted a kép egy részét, kattintasz a kereten belül, és a képből csak a bekeretezett rész marad meg. Az eszközbeállítások lapon képpontra pontosan meg lehet adni, hogy mi maradjon a képből, de a képablakban a keret sarkait is arrébb lehet tenni.
• Forgatás: ez (és a következő három eszköz is) a következőképp működik: a Rétegek lapon kiválasztod a módosítani kívánt réteget, majd rákattintasz a képre: ekkor megjelenik egy párbeszédablak, ahol az átalakítás pontos értékeit megadhatod. Eme párbeszédablakon kívűl a képen az egérrel is vezérelheted az átalakítást. Ha megvagy, akkor a párbeszédablak Forgatás gombját megnyomva véglegesítheted a műveletet.
• Átméretezés: hasonlóan működik, mint a Forgatás, csak itt persze az Átméretezés gombbal véglegesítheted a műveletet.
• Nyírás: lásd mint feljebb.
• Perspektiva: lásd mint feljebb.
• Tükrözés: az eszközbeállításoknál lehet megadni, hogy vízszintesen vagy függőlegesen akarsz tükrözni.

Egyéb eszközök

• Útvonalak:
  A GIMP-ben az útvonalak néven beziére görbék segítségével bonyolult ábrákat hozhatunk létre. Egy útvonal több különálló komponensből állhat. Egy komponens több egymáshoz kapcsolódó szakaszból állhat. Minden szakasz a két végpontja (ezt rögzítésnek nevezzük a GIMP-ben) közt húzódik, a görbületét pedig a végpontjaihoz csatlakozó egy-egy vezérlőpont határozza meg.A fenti ábrán egy két görbéből álló útvonal látható. A kijelölt rögzítés fehér, és csak az ő vezérlőpontjai látszódnak. Az alábbi képen látszik az Útvonalak lap. Hasonló műveleteket lehet velük végrehajtani, mint a rétegekkel, de van három új gomb: az Útvonal kijelöléssé alakítása, a Kijelölés útvonallá alakítása (ennek megfelelő menüpontok a Kijelölés menüben is vannak) és az Útvonal körberajzolása (ennek a menüpontja a Szerkesztés menüben is megtalálható), melyekről mindjárt szó lesz.
  
  Útvonal létrehozása
  
  Ha van épp kijelölésünk, akkor az Útvonalak lapon a Kijelölés útvonallá alakítása gombbal létrehozhatunk belőle egy új útvonalat.

  Létrehozhatunk kézzel is útvonalakat az Útvonalak eszközzel (). Bal egérgombbal kattintva létrehozhatjuk az első rögzítést (szakasz végpontot), majd tovább kattintgatva újabb rögzítések lehelyezésével készíthetjük el a komponenst. Csak kattintgatva a görbe szögletes lesz, és a vezérlőpontok nem látszanak. Ha az egérgombot nyomva tartva húzzuk is az egeret, akkor rögtön a vezérlőpontokat is meghatározhatjuk és ívesek lesznek a szakaszok. Ha be akarjuk zárni a komponenst, akkor a Control gombot nyomva tartva vigyük az egeret a komponens kezdőpontja fölé (ekkor a kurzor mellet két egymásba kulcsolódó karika jelenik meg) és kattintsunk! Ezen kívűl a következőképp szerkeszthetjük a görbét:
  
  Egy rögzítésre kattintva kijelölhetjük a pontot (ekkor kitöltetlenné válik). Shift+kattintással több rögzítés kijelölhető.
  
  A kijelölt rögzítéseket egérrel arrébb vihetjük. Az Alt gombot nyomva az egész útvonalat arrébb vihetjük.
  
  Control+Delete billentyűvel a kijelölt rögzítések törölhetők.
  
  Ha az egeret egy görbeszakasz fölé visszük, akkor az egérkurzor mellet megjelenik a négy ágú nyíl: ekkor az egérrel arrébb vihetjük a szakasz ama pontját, és az egész szakasz megfelelően görbülni is fog. Ha közben a Shift gombot is nyomjuk, akkor a szomszédos szakaszok is vele görbülnek, hogy ne legyen törés a görbében.
  
  Ha a komponens valamelyik végpontja van csak kijelölve, akkor a görbén kívül kattintva újabb rögzítések fűzhetők a komponenshez.
  
  A görbén kívül kattintva új, az előbbiekkel nem összefüggő komponenst kezdhetünk, ha:
  
  Mindkét végpont ki van jelölve.
  
   - Egyik végpont sincs kijelölve.
  
   - A kattintás közben nyomjuk a Shift gombot.
  
  Ha egy vezérlőpont fölé visszük az egeret, akkor a kurzor kézzé alakul, és a vezérlőpontot arrébb vihetjük. Ha közben a Shift-et nyomva tartjuk, akkor az adott rögzítéshez csatlakozó másik vezérlőpont is mozog, hogy ne legyen itt törés a görbében.
  
  Ha nem látszik egy rögzítés vezérlőpontja, akkor a Control billentyűt nyomva tudjuk azt kihúzni a rögzítésből.
  
  Ha egy komponens egyik végpontja van kijelölve, akkor a Control-t nyomva egy másik komponens végpontjára kattintva össze lehet fűzni a két komponenst.

Az átalakító eszközökkel az egész útvonalat átalakíthatjuk, ha az eszközbeállítások lapon a Hatókör gombok közül az Útvonal átalakítása gombot nyomjuk le. (Csak ne felejtsük visszaállítani!) Ó, igen, mikor az útvonal szerkesztése után átváltunk másik eszközre, akkor láthatatlanná válik az útvonal, de az Útvonalak lapon a rétegekhez hasonlóan bekapcsolhatjuk a láthatóságát.

Rajzolás útvonalakkal

Ugyan az Útvonalak lapon a rétegekhez hasonlóan ki-be lehet kapcsolni egy útvonal láthatóságát, az útvonal nem fog látszani, ha nem XCF formátumba mentjük a képet. Viszont kétféleképpen is látható hatást érhetünk el: az útvonal kijelöléssé alakításával, és az útvonal körberajzolásával.

Az Útvonalak lapon az Útvonal kijelöléssé alakítása gombbal az aktuális útvonal alapján kijelölésünk lesz, amit például kitölthetünk színnel, színátmenettel, de persze bármi mást csinálhatunk vele, amit egy kijelöléssel általában. Például fekete-fehér képünket finomíthatjuk ezzel: az első képen látható madár fekete részeit kijelöltem a Szín szerinti kijelölés eszközzel, az Útvonalak lapon lévő gombbal átalakítottam a kijelölést útvonallá, majd a másik gombbal az útvonalat kijelöléssé, és egy új rétegen feketével töltöttem ki a kijelölést, így kaptam a második képet. Az Útvonal kijelöléssé alakítása ugyanis nem törődik a kijelölés kis rücskeivel.

Az Útvonal körberajzolása gombot megnyomva (ne feledd, ez megtalálható az Útvonalak lapon és a Szerkesztés menüben is!) a következő párbeszédablak ugrik fel (ha lenyitottuk a Vonalstílust is):

Néhány példa:

Először pirossal rajzoltam körbe, a Túlnyúlási korlátot 100-ra állítva; majd feketével, 0 Túlnyúlási korláttal, így látszik a Túlnyúlási korlátot beállítás hatása.

Az előbbi madár Sűrű pontozás típusú Előredefiniált vonalmintával.

Ehez először Ecset eszközt választottam, beállítottam a Pencil Sketch (16x16) ecsetet, az eszközbeállítások közt a Színátmenet színének használatát German flag smooth színátmenettel 100 px hosszal. És ekkor jöhet az Útvonal körberajzolása, ahol csak be kell kapcsolni a Körberajzolás festőeszközzelt (és persze az Ecset eszközt választani).

És arról még nem is szóltam, hogy az Egyenletes helyett a Mintát választva az aktuális mintával fogja kitölteni a vonalat, vagy hogy nem csak az Ecset eszköz választható körberajzoláshoz...

• Színpipetta: a kép egy pontjára kattintva megadja, hogy milyen szín van ott, valamint a Pipettamód beállítástól függően az előtér- vagy a háttérszínt erre a színre állítja. (Például rákattintunk ezzel a tűzpiros Ferrari oldalára, akkor utána tűzpiros színnel festhetünk.)
• Nagyítás: az Eszközbeállításoknál adható meg, hogy nagyítson, vagy kicsinyítsen.
• Szöveg: válaszd ki ezt az eszközt, kattints a képre: ezzel megjelenik a szövegszerkesztő ablak, amibe a szöveget beírhatod. Amint elkezdesz írni, létrejön egy új szöveges réteg. A szövegszerkesztő ablakot bármikor bezárhatod, a betűtípust pedig az Eszközbeállítások közt változtathatod meg. Ha most a szöveg rétegén kívülre kattintasz, akkor új szöveg réteget hozhatsz létre. Ha újra szerkeszteni akarsz egy szöveg réteget, akkor:
  1. Válaszd ki a Szöveg eszközt!
  2. A Rétegek lapon válaszd ki a szerkesztendő szöveg rétegét!
  3. Kattints a Képablakban a szövegre! (Bizonyos esetekben még egy kattintás kell ide, hogy megjelenjen a szövegszerkesztő ablak.) Így nem csak a szöveget tudod átírni, de a betűtípust is megváltoztathatod.
  A fenti képen látszik, hogy a szöveges rétegnek a Rétegek lapon nem előnézeti képe jelenik meg, hanem egy T betűs ikon: ez jelzi, hogy át lehet írni benne a szöveget. De ha például belefestesz ebbe a rétegbe, akkor normál réteggé alakul, rendes előnézeti képpel, de persze onnantól kezdve a benne lévő szöveget nem lehet a Szöveg eszközzel átírni.

Rajzolás:

Egyenest bármelyik rajzoló eszközzel (ecset, ceruza, radír stb.) tudsz rajzolni: kattintás az egyik végére, aztán Shift+kattintás a másik végére.
Szabadkézi rajzot is ezzel a móddal tudsz megvalósítani.

Kör, négyzet, elipszis: Válassz a rajzolásnak megfelelő előtérszínt, majd eszközt. Jelöld ki vele a kívánt nagyságú kört, elipszist, téglalapot, kockát, majd Szerkesztés>kijelölés körberajzolása, itt megadhatotd a vonal vagy ecset vastagságát, a vonal végének formáját, és a sarkok ívét, az élsimítást, és választhatsz egyéb festőeszközt is. Ha mindent beállítottál, hagyd jóvá.

  WebLego  Szerki.

 Források és kiegészítések:

www.gimp.hu
primandras.hu