Keress r� a weben, ahonnan let�ltheted a magyar v�ltozatot,  a program ingyenes!

Aj�nlott a 2.6.8 vagy 2.6.9 verzi�, p�ld�ul innen: Let�lt�s

Let�lt�s ut�ni teend�k: Be�ll�t�s

A Be�ll�t�sok p�rbesz�dablakot a K�p ablak > Szerkeszt�s > Be�ll�t�sok... �tvonalon �rheted el.
R�gebbi GIMP verzi�kban pedig a F�jl men� > Be�ll�t�sok... �tvonalon.

K�rnyezet

Visszavon�sok maxim�lis sz�ma
- Itt hat�rozhat� meg, hogy a k�p szerkeszt�se k�zben mennyi l�p�s legyen visszavonhat�. Alap�rtelmezettk�nt 5 l�p�s vonhat� vissza. Javaslom, hogy a visszavon�sok sz�m�t �ll�tsd magasabbra.
(Egy bonyolultabb, t�bb r�teg� k�p szerkeszt�se k�zben bosszant�, ha mondjuk meggondolod magad �s t�z l�p�st kellene visszal�pned, hogy onnan �jra szerkeszd a k�pet, de a Gimp csak �t�t enged�lyez. Ilyenkor el�r�l kell kezdeni a k�p szerkeszt�s�t.)

Maxim�lis visszavon�si mem�ria
- 128 MB az alap�rtelmezett be�ll�t�s. Ha nagyon magasra �ll�tottad a visszavon�sok sz�m�t, ezt az �rt�ket is �rdemes magasabbra �ll�tani.

K�pgyorst�r m�rete (angolul Tile cache)
- Ez a be�ll�t�si lehet�s�g egy kis magyar�zatra szorul: a Gimp programot eredetileg Linux rendszerre �rt�k. Itt haszn�latos az �n. Swap file, magyarul Cseret�r. Ez a merevlemeznek egy bizonyos nagys�g� ter�lete, m�rete, amelyet a program telep�t�sekor kell be�ll�tani �s arra szolg�l, hogy a g�p mem�ri�j�t (RAM) meghalad� m�veletek elv�gz�sekor az oper�ci�s rendszer a merevlemeznek ezt a ter�let�t is ig�nybe vehesse. Ha a nagyon nagy m�ret� k�pekkel kell szerkeszt�si m�veleteket v�gezni, akkor a Gimp ig�nybe veszi a cseret�rat is, mint mem�ri�t.
Windows rendszerben ezt a szerepet a Lapoz�f�jl t�lti be.
Ennek a be�ll�t�snak legink�bb a gyenge �s kev�s saj�t mem�ri�val rendelkez� P2-es �s P3-mas g�peken van szerepe, ahol nem mindegy, hogy mennyire terheled meg a mem�ri�t a Gimp haszn�lat�val. (Ha nagyon, akkor m�s programok egyidej� futtat�s�ra csak kev�s mem�ria marad.) Mi�ta a mai kor k�vetelm�nyeinek megfelel�en a minim�lis RAM 1 GB (A Vista nem is nagyon fut 2 GB Ram alatt), �s a merevlemezek m�rete is hatalmasra n�tt, nem kell ezt a gy�rilag be�ll�tott �rt�ket n�velni, csak akkor, ha azt l�tod, hogy a Gimp lassan �s nehezen oldja meg a feladatokat.

�j k�p maxim�lis m�rete
- Itt �ll�that� be az �j, �res (feh�r, fekete, vagy �tl�tsz�) k�p m�rete megab�jtokban. (Csak akkor van sz�ks�g magasabb �rt�k be�ll�t�s�ra, ha eleve nagy k�pekkel dolgozol, pl. ha a Gimp programot a digit�lis f�nyk�pez�g�pr�l bem�solt k�pekkel val� munk�ra haszn�lod. N�ha sz�ks�g lehet a k�p egy r�szlet�nek, vagy a teljes k�pnek egy �j, ugyanakkora m�ret� �res k�pbe val� m�sol�s�ra.)

Haszn�land� processzorok sz�ma
- Ma m�r vannak t�bb processzoros g�pek is. Itt hat�rozhatod meg, hogy a Gimp mennyit haszn�ljon bel�l�k. A t�bbmagos processzorokkal nem tudom, mi a helyzet, az �n g�pem processzora csak egymagos. Valaki igaz�n meg�rhatn�, hogy mit mutat ez az az �rt�k t�bbmagos processzor eset�n!

B�lyegk�pek

- B�lyegk�pek m�rete: a hossz�k�s, feh�r kis ablak jobb sz�l�n l�that� lefel� mutat� ny�lra kattintva a leg�rd�l� men�b�l kiv�laszthatod a sz�modra megfelel� m�retet

- Maxim�lis f�jlm�ret b�lyegk�p-k�sz�t�s�hez: be�ll�thatod a b�ykegk�p maxim�lis m�ret�t megab�jtokban, vagy m�s m�rt�kegys�gben. (Ez a be�ll�t�si lehet�s�g nem a b�lyegk�pek k�ppontokban m�rt m�ret�re vonatkozik, hanem a merevlemezen elfoglalt hely nagys�g�ra.)

K�pek ment�se
- Meger�s�t�s nem mentett k�pek bez�r�sakor: ha bejel�l�d a jel�l�n�gyzetet, a GIMP minden k�p bez�r�sakor "megk�rdez, hogy mi t�rt�nj�k azzal a k�ppel, amit be akarsz z�rni.

Dokumentumok el�zm�nye
- A haszn�lt f�jlok bejegyz�se a dokumentumel�zm�nyek list�j�ba: ha bejel�l�d a jel�l�n�gyzetet, a GIMP az �sszes k�pet bejegyzi a dokumentumel�zn�nyek list�j�ba, ahol nyomon k�vetheted, hogy milyen k�peket nyitott�l meg a GIMP programmal. (A megnyitott dokumentumokra /k�pekre/ a Gimp a program bez�r�sa �s �jra megnyit�sa ut�n is eml�kezni fog. Az eml�kez�shez sz�ks�ges inform�ci�kat �s az eddig megnyitott k�pek kis el�n�zeti k�peit a Gimp a merevlemezen t�rolja. Ha kev�s a szabad hely a merevlemezen, ne jel�ld be a jel�l�n�gyzetet.

Felhaszn�l�i fel�let

A Be�ll�t�sok p�rbesz�dablak bal oldal�n a felhaszn�l�i fel�let men�pontra kattintva az al�bbi be�ll�t�sokat eszk�z�lheted:

A R�teg �s Csatorna el�n�zeteinek enged�lyez�se: nagyon fontos, hogy ezt a jel�l�n�gyzetet bejel�ld, vagy bejel�lve hagyd, k�l�nben a R�tegek �s Csatorn�k p�rbesz�dablakaiban nem fogod l�tni a r�tegek �s csatorn�k el�n�zeti k�peit, hanem csak a K�p ablakban a k�pet

A R�teg- �s Csatorna-el�n�zet alap�rtelmezett m�rete: a feh�r ablak jobb oldal�n l�that� lefel� mutat� ny�lra kattintva be�ll�thatod az el�n�zeti k�pek sz�modra megfelel� m�ret�t

Billenty�parancsok be�ll�t�sa:

Szerkeszt�s men� > Be�ll�t�sok
A megny�l� p�rbesz�dablakban kattints a Felhaszn�l�i fel�let men�pontra a bal oldalon �s kattints bele a Dinamikus gyorsbillenty�k haszn�lata felirat el�tt l�that� jel�l�n�gyzetbe a panel jobb oldali ablak�ban, hogy egy kis pip�t l�ss benne. Kattints az OK gombra.
Z�rd be a Gimp programot, majd ind�tsd �jra, hogy a Gimp megjegyezze a megv�ltozott be�ll�t�sokat. Most m�r m�k�dni fognak a billenty�parancsok. 

Eszk�z�k

Az Eszk�zt�rban vagy az Eszk�z�k men�ben v�laszthatjuk ki az aktu�lis eszk�zt, azaz, hogy az eg�rrel mit tudunk csin�lni a k�pen. Tov�bbiakban az Eszk�z�k men�ben l�that� nev�kkel fogok hivatkozni az eszk�z�kre. Ebben a men�ben vannak Sz�neszk�z�k is, amik az Eszk�zt�rban alapesetben nem l�tszanak: ezekr�l itt nem is ejtek sz�t. Tudni kell, hogy bizonyos speci�lis esetekben a GIMP automatikusan �tv�lt m�sik eszk�zre, �gyhogy ha nem az t�rt�nik, amit szeretn�l, akkor n�zd meg, hogy megfelel� eszk�z van-e kiv�lasztva!

Az eszk�zt�ron az eszk�z�k ikonjai alatt l�tszanak az aktu�lis sz�nek: a bal fels� t�glalapban az el�t�rsz�n l�tszik, a jobb als�ban a h�tt�rsz�n. Ha meg akarjuk v�ltoztatni valamelyiket, akkor kattintsunk dupl�n r�: ezzel megnyitjuk a sz�nv�laszt� p�rbesz�dablakot.

Tal�n legegyszer�bb, ha el�sz�r a f�gg�leges sziv�rv�nyon kiv�lasztjuk az alap�rnyalatot, majd a baloldali n�gyzetben kiv�lasztjuk a pontos sz�nt. Ebben a n�gyzetben az alap�rnyalat legmark�nsabb v�ltozata van a jobb fels� sarokban, balra egyre s�t�tebb sz�nek vannak, lefel� pedig egyre tel�tetlenebbek. Ezek szerint b�rmely alap�rnyalatot v�lasztunk a sziv�rv�nyon, a n�gyzet bal oldal�n fekete van, a jobb als� sarokban feh�r, a legals� sorban pedig a sz�rke �rnyalatok feket�t�l feh�rig.

A 2.2 verzi�ban alapesetben az eszk�zt�r alj�n (k�t k�ppel feljebb) l�tszott az aktu�lis ecset, minta �s sz�n�tmenet is. Ezek a F�jl / Be�ll�t�sokban az Eszk�zt�r c�m alatt itt is bekapcsolhat�k.

Alapesetben a m�sik ablakban alul h�rom lap van, amin az aktu�lis ecsetet, mint�t illetve sz�n�tmenetet v�laszthatjuk ki. Ha eger�nkkel megfogjuk az egyik mint�t, �s bedobjuk a k�pablakba, akkor a k�pet kit�lti azzal a mint�val. Hasonl�k�pp az el�t�r- �s a h�tt�rsz�nt is bedobhatjuk a k�pbe. (Bedob�s menete: a k�v�nt minta vagy sz�n f�l� viszed az egeret, lenyomod a bal eg�rgombot, lenyomva tartva a k�pablak f�l� viszed az egeret �s ott engeded el az eg�rgombot.)

Most pedig l�ssuk az eszk�z�ket! Az eszk�zt�r alatt van az eszk�zbe�ll�t�sok lap, ennek a tartalma eszk�z�nk�nt m�s. A le�r�sban n�hol hivatkozok az itt tal�lhat� be�ll�t�sokra.

Fest�eszk�z�k

Figyelem, n�v�tk�z�s! Ecsetnek h�vjuk azokat a form�kat, amik k�z�l az Ecsetek lapon v�laszthatunk, de az egyik fest�eszk�z neve is ecset.

•   Kit�lt�s: kattintsunk egy pontra, �s akkor a pontot �s a k�rnyezet�ben l�v� hasonl� sz�n� pontokat el�t�rsz�nnel kit�lti. A K�sz�bszinttel adhatjuk meg, hogy mekkora elt�r�st visz�nk m�g "hasonl� sz�nnek". Az al�bbi p�ld�n balr�l jobbra l�tszik az eredeti k�p, valamint a k�z�ps� pontb�l kiindul� kit�lt�s eredm�nye 10, 25 �s 50-es k�sz�bszinttel.
• Sz�n�tmenet: V�lasszuk ki a megfelel� sz�n�tmenetet a Sz�n�tmenet lapon! Az els� n�gy sz�n�tmenetet befoly�solhatjuk az el�t�r �s a h�tt�rsz�n �ll�t�s�val. A k�pablakban nyomjuk le a bal eg�rgombot ott, ahol kezdeni szeretn�nk a sz�n�tmenetet, h�zzuk az egeret a sz�n�tmenet v�g�re, �s engedj�k el a gombot! A p�ld�n a "Cold Steel" sz�n�tmenet l�tszik h�romf�lek�ppen.
  1. A k�p tetej�n lenyomva �s az alj�n elengedve,
  2. a k�p k�zep�n lenyomva �s egy picit lejjebb elengedve,
  3. a k�p felett lenyomva �s a k�p alatt elengedve az eg�rgombot.
  
• Ceruza a kiv�lasztott ecsettel el�t�rsz�n� von�sokat lehet rajzolni. A ceruza - az ecsettel ellent�tben - minden k�ppontot teljesen befest. Erre az eszk�zre csak speci�lis esetben van sz�ks�g.
•   Ecset Hasonl� a ceruz�hoz, de figyelembe veszi, hogy az ecset egyes pontjai "�tl�tsz�bbak". Az al�bbi k�p baloldal�n ecsetvon�s, jobboldal�n ceruzavon�s l�tszik kinagy�tva �s norm�l m�retben. A nagy�t�son l�tszik, hogy az ecsetvon�s sz�l�n a feh�r alapra t�bb�-kev�sb� �tl�tsz�an fest pirossal, �gy a kapott k�ppontok sz�ne r�zsasz�nes lesz: �gy nem lesz olyan r�csk�s a von�s sz�le mint a ceruza eset�ben.
• Rad�r: Az aktu�lis ecsettel rad�roz. Jelenleg ez azt jelenti, hogy a h�tt�rsz�nnel fest: majd a r�tegeket taglal� r�szben lesz m�g r�la sz�.
• Fest�ksz�r�: az eg�rgombot nyomvatartva fokozatosan er�s�dve fest, enn�lfogva a gyorsan h�zott vonalak halv�nyak lesznek, a lassan h�zottak meg er�sek.
• Tus: ennek az alakj�t az eszk�zbe�ll�t�sok k�zt lehet megadni. Izgalmas lehet, hogy az �rz�kenys�gn�l meg lehet adni, hogy a Sebess�gre mennyire v�ltozzon a vonal vastags�ga. (Akinek van rajzol�t�bl�ja, az �rz�kenys�g alatt a M�rettel �ll�thatja a nyom�s�rz�kenys�get.)
• M�sol�: A Control billenty�t nyomva tartva kattintsunk a m�solni k�v�nt r�sz egy pontj�ra! Ezut�n ha elkezd�nk festeni, akkor a m�soland� r�sz jelenik meg a von�saink nyom�n. �rdemes az Igaz�t�s alatt az Igaz�tott lehet�s�get v�lasztani, hogy ha elengedj�k az eg�rgombot, akkor a k�vetkez� von�sunkkal kieg�sz�thess�k a m�solatot.
• Jav�t�s: Hasonl�an m�k�dik, mint a m�sol� eszk�z, �m ez a c�lter�let �rnyalat�ra sz�nezi a m�solt mint�t, hogy a csal�s kev�sb� l�tsz�djon. Remek�l haszn�lhat� pl. pattan�sok elt�ntet�s�re.
• M�zol�s: hom�lyoss� lehet tenni vele a k�pet. A S�r�s�g hat�rozza meg a hom�lyos�t�s m�rt�k�t.
• Maszatol�s: olyasmi, mintha nedves ujjal kenn�nk el egy v�zfestm�nyt. Itt is a S�r�s�g adja meg a hat�s er�ss�g�t.
• Fak�t�s vagy s�t�t�t�s: Ez bizony az, amit a neve is mutat. A be�ll�t�sokn�l adhat� meg, hogy �pp fak�tani, vagy s�t�t�teni akarunk, a Kitetts�g adja meg a hat�s er�ss�g�t.

Kijel�l�eszk�z�k

Ha nincs kijel�l�s, akkor minden m�velet az eg�sz k�pen (pontosabban az eg�sz r�tegen) kifejtheti hat�s�t. Ha van kijel�l�s, akkor a legt�bb m�velet csak a kijel�l�sen bel�l m�k�dik. A kijel�l�s hat�r�t fekete-feh�r mozg� szaggatott vonal mutatja. Ha m�r nem kell a kijel�l�s, akkor a Kijel�l�s / Megsz�ntet�s men�ponttal szabadulhatsz meg t�le. Minden kijel�l�eszk�z be�ll�t�sai k�zt szerepelnek a M�d v�laszt� gombok: . Ezek jelent�se balr�l jobbra:

1. Ha �j ter�letet jel�l�nk ki, akkor a r�gi kijel�l�s megsz�nik �s csak az �j �l.
2. Az eddigi kijel�l�s megmarad �s az �jonnan kijel�lt ter�let hozz�ad�dik.
3. Az �j kijel�l�s kivon�dik a megl�v�b�l.
4. (Metszet) Az eddigi kijel�l�snek csak az a r�sze marad meg, amit az �j kijel�l�s is tartalmaz.

Ez a M�d kijel�l�eszk�z�nk�nt k�l�n �ll�that�. Ha a kijel�l�s nem �gy m�k�dik, ahogy gondoltad, akkor val�sz�n�leg ez a M�d van rosszul be�ll�tva.

• T�glalap kijel�l�s: ezen �s a k�vetkez�n nincs mit magyar�zni.
• Ellipszis kijel�l�s
• Szabadk�zi kijel�l�s: ezzel tetsz�leges k�rvonal� kijel�l�st rajzolhatsz.
• Var�zsp�lca kijel�l�s: r�kattintva egy pontra kijel�li azt a pontot �s a k�rnyez� hasonl� sz�n�eket. A K�sz�bszint ugyanazt jelenti mint a Kit�lt�s eszk�zn�l.
• Sz�n szerinti kijel�l�s: annyiban t�r el a var�zsp�lc�t�l, hogy nem csak egybef�gg� ter�letet jel�l ki, hanem az �sszes hasonl� sz�n� pontot.
• Intelligens oll�: ezzel pontokat helyezhet�nk el valaminek a k�rvonala ment�n, �s a GIMP megpr�b�lja a pontok k�zt k�vetni a k�rvonalat. A k�rvonal kijel�l�ss� alak�t�s�hoz be kell z�rni a vonalat (azaz r� kell kattintani a kezd�pontra) majd a k�rvonal belsej�be kell kattintani.

Pr�b�ld is ki: ha van kijel�l�s, akkor fest�eszk�z�k sem m�k�dnek azon k�v�l, �s ha mint�t vagy sz�nt dobsz a k�pbe, az is csak a kijel�l�st fogja kit�lteni.

�talak�t�eszk�z�k

Eme eszk�z�k haszn�latakor nem �rt m�r ismerni a r�tegek m�k�d�s�t.

R�tegek

Hozz l�tre egy �j k�pet: a k�pben egy darab r�teg lesz, ami pont akkora, mint a k�p, �s a hat�r�t s�rga-fekete szaggatott vonal jelzi. Ez a vonal teh�t csak jelz�s, csak a GIMP-ben l�tszik, ha m�s programmal n�zed a k�pet, akkor nem. Ha zavar, akkor ki-be tudod kapcsolni a N�zet / R�teg-hat�rvonal megjelen�t�se men�ponttal. Ezen a hat�rvonalon k�v�l az adott r�tegre nem lehet festeni, �gyhogy nem is �rdemes pr�b�lkozni.

A R�tegek lapon is szerepel a r�teg: ott van egy szem, mellette egy kis hely, a r�teg kicsiny�tett k�pe, �s a r�teg neve. Kattints most a szemre: ezzel kikapcsolod eme r�teg l�that�s�g�t, �s megpillantod a v�gtelen �rt, amit sz�rke n�gyzetr�cs jelk�pez. Az�rt kapcsold most vissza a r�teg l�that�s�g�t, �s dobd bele az Eszk�zt�r alj�n l�that� aktu�lis mint�t! (Ha �pp nincs ott ilyen, akkor a P�rbesz�dablakok / Mint�k men�ponttal el�hozhatod az �sszes mint�t.) A R�tegek lap alj�n hat gomb van, a baloldalit megnyomva hozz l�tre egy �j r�teget, ezzel egy ilyen p�rbesz�dablak ugrik fel:

A Kit�lt�s t�pusa legyen �tl�tsz�s�g, �s nyomd meg az OK-t! V�laszd ki a Sz�n�tmenet eszk�zt, �s az Eszk�zbe�ll�t�sok lapon a Sz�n�tmenetek k�z�l v�laszd ki az El�t�rb�l �tl�tsz�ba �tmenetet! Az el�t�rsz�nt �ll�tsad feh�rre, �s ha most egy sz�p v�zszintes vonalat h�zol a k�p teljes sz�less�g�ben, akkor ilyesmit kapsz eredm�ny�l:

Ha most a R�tegek lapon az �j r�teg sor�ban l�v� szemre kattintasz, akkor ki-be tudod kapcsolni eme r�teg l�that�s�g�t, �s l�tszik, hogy az alatta l�v� r�teg teljes �ps�g�ben megmaradt. Nagyj�b�l �gy lehet elk�pzelni a r�tegeket, mint egym�sra halmozott �r�svet�t� f�li�kat: ami a legfels� f�li�n van, az teljes eg�sz�ben l�tszik, de persze az alatta l�v� r�tegekb�l eltakarja azt a r�szt, ahol � nem �tl�tsz�. �s �gy tov�bb: a legals� r�tegb�l csak az l�tszik, ahol minden feljebb l�v� r�teg �tl�tsz�.

�m a fenti k�pen m�s is l�tszik: a r�teg egy pontja nem csak �tl�tsz� vagy nem �tl�tsz� lehet, hanem f�lig �tl�tsz�, majdnem f�lig �tl�tsz�, kicsit t�bb, mint f�lig �tl�tsz� �s �gy tov�bb 256 fokozatban. Azt, hogy egy k�ppont mennyire �tl�tszatlan, a k�ppont Alf�j�nak is h�vj�k. Term�szetesen az Ecset eszk�zzel n�veled a k�ppontok alf�j�t, a rad�rral pedig cs�kkented. (Ez al�l a legals� r�teg �ltal�ban kiv�tel: abban ugyanis minden pont teljesen �tl�tszatlan marad, �gy a rad�r nem teszi �tl�tsz�v�, hanem a h�tt�rsz�nnel fest r�.) A R�tegek lap a r�tegek kis el�n�zeti k�p�n is sz�rke n�gyzetr�cs jelzi azokat a r�szeket, ahol ama r�teg �tl�tsz�. (Persze, ha egy r�tegre pont ilyen sz�rke n�gyzetr�csot rajzolsz, akkor nem fogod l�tni a k�l�nbs�get az el�n�zeti k�pen.)

A R�tegek lapon tudod kiv�lasztani, hogy �ppen melyik r�teggel akarsz dolgozni, �gy, hogy r�kattintasz a nev�re vagy az el�n�zeti k�p�re. Az �gy kiv�lasztott akt�v r�teget kiemel�ssel jelzi is ezen a lapon. A fest�eszk�z�k csak erre az akt�v r�tegre fognak festeni, az �talak�t�eszk�z�k csak ezt a r�teget alak�tj�k �t �s a sz�r�k (amikr�l a k�vetkez� r�szben �rok) is csak ezt a r�teget m�dos�tj�k. S�t, m�r val�sz�n�leg tudod, hogy ezen a r�tegen bel�l is csak a kijel�l�s ter�let�n bel�l dolgoznak ezek. �rdemes teh�t t�bb r�teget haszn�lni, hisz ha valamelyik r�teggel nem vagyunk megel�gedve, akkor �gy tudjuk megv�ltoztatni, hogy az a k�p t�bbi r�sz�t nem rontja el.

A R�tegek lap alj�n hat gomb van, balr�l jobbra ezek a k�vetkez�k:

1. �j r�teg l�trehoz�sa (az akt�v r�teg felett)
2. Az akt�v r�teg feljebb mozgat�sa
3. Az akt�v r�teg lejjebb mozgat�sa
4. Az akt�v r�teg megk�tszerez�se
5. Lebeg� kijel�l�s lehorgonyz�sa (ez most nem �rdekes)
6. Az akt�v r�teg t�rl�se

Ha dupl�n kattintasz egy r�teg nev�re, akkor �tnevezheted.

Ahogy eml�tettem, gyakran a legals� r�teg nem rad�rozhat� �tl�tsz�v�, csak h�tt�rsz�n�v�, ugyanis nincs alfa csatorn�ja. Ezen �gy v�ltoztathatsz, hogy a R�tegek lapon jobbat kattintasz erre a r�tegre, �s az Alfa csatorna hozz�ad�sa pontot v�lasztod.

A V�g�s �s az Igaz�t�s eszk�zt lesz�m�tva a be�ll�t�sok k�zt szerepel h�rom gomb: . Egyes eszk�z�k eset�ben nem az "�talak�t�s" sz� szerepel, �gyhogy ne lep�dj meg. Ezek a k�vetkez�k�pp m�k�dnek: (Az �thelyez�s eszk�z eset�n kicsit m�sk�nt van, azt lejjebb, az egyes eszk�z�k bemutat�s�n�l olvashatod.)

• Az els� gomb van benyomva, �s ...
  • ... nincs kijel�l�s: ekkor az akt�v r�teget alak�tja �t az eszk�z
  • ... van kijel�l�s: ekkor az akt�v r�tegen csak a kijel�l�sen bel�li r�szt alak�tja az eszk�z – m�ghozz� �gy, hogy a kijel�lt r�szt kiemeli a r�tegb�l, �s egy �j Lebeg� kijel�l�s nev� speci�lis r�tegbe helyezi – ez a R�tegek lapon speci�lis ikonnal meg is jelenik. Am�g ennek "Lebeg� kijel�l�s" a neve, addig m�s r�tegen nem tudunk dolgozni. Kattintsunk teh�t dupl�n eme "lebeg� kijel�l�s" nev�re, v�ltoztassuk meg a nevet, �s ezzel egy k�z�ns�ges r�tegg� v�lik!
• A m�sodik gomb van benyomva: ha van kijel�l�s, akkor a kijel�l�s k�rvonal�t alak�tja �t, a k�p tartalma nem v�ltozik.
• A harmadik gombot benyomva az aktu�lis �tvonalat alak�thatjuk �t.

• �thelyez�s: Ha a fent eml�tett els� gomb van benyomva, akkor mindenk�pp az eg�sz r�teget viszi arr�bb, f�ggettlen�l att�l, hogy van-e kijel�l�s. Vigy�zz! Ha r�teget pr�b�lsz �thelyezni, akkor nem felt�tlen�l az akt�v r�teget teszi arr�bb, hanem azt, ami az eg�rgomb megnyom�sa hely�n l�tsz�dik – teh�t olyan helyen kell lenyomni az eg�rgombot, ahol a k�v�nt r�teg nem �tl�tsz�, �s nem is takarja semmi. Ha ez k�nyelmetlen, akkor az eszk�zbe�ll�t�sok lapon kapcsolj �t Az akt�v r�teg �thelyez�s�re!
• Igaz�t�s: Az igaz�tani k�v�nt r�teget a k�p ablak�ban kell kattint�ssal kijel�lni, t�bb r�teget Shift+kattint�ssal, vagy lenyomott eg�rgombbal egeret h�zva jel�lhet�nk ki. (Kattint�ssal csak l�that� r�teget tudunk kiv�lasztani, ami nincs takarva.) Az eszk�zbe�ll�t�sok lapon tal�lhat� gombokkal v�gezhetj�k az igaz�t�st.
• V�g�s: bekeretezheted a k�p egy r�sz�t, kattintasz a kereten bel�l, �s a k�pb�l csak a bekeretezett r�sz marad meg. Az eszk�zbe�ll�t�sok lapon k�ppontra pontosan meg lehet adni, hogy mi maradjon a k�pb�l, de a k�pablakban a keret sarkait is arr�bb lehet tenni.
• Forgat�s: ez (�s a k�vetkez� h�rom eszk�z is) a k�vetkez�k�pp m�k�dik: a R�tegek lapon kiv�lasztod a m�dos�tani k�v�nt r�teget, majd r�kattintasz a k�pre: ekkor megjelenik egy p�rbesz�dablak, ahol az �talak�t�s pontos �rt�keit megadhatod. Eme p�rbesz�dablakon k�v�l a k�pen az eg�rrel is vez�relheted az �talak�t�st. Ha megvagy, akkor a p�rbesz�dablak Forgat�s gombj�t megnyomva v�gleges�theted a m�veletet.
• �tm�retez�s: hasonl�an m�k�dik, mint a Forgat�s, csak itt persze az �tm�retez�s gombbal v�gleges�theted a m�veletet.
• Ny�r�s: l�sd mint feljebb.
• Perspektiva: l�sd mint feljebb.
• T�kr�z�s: az eszk�zbe�ll�t�sokn�l lehet megadni, hogy v�zszintesen vagy f�gg�legesen akarsz t�kr�zni.

Egy�b eszk�z�k

• �tvonalak:
  A GIMP-ben az �tvonalak n�ven bezi�re g�rb�k seg�ts�g�vel bonyolult �br�kat hozhatunk l�tre. Egy �tvonal t�bb k�l�n�ll� komponensb�l �llhat. Egy komponens t�bb egym�shoz kapcsol�d� szakaszb�l �llhat. Minden szakasz a k�t v�gpontja (ezt r�gz�t�snek nevezz�k a GIMP-ben) k�zt h�z�dik, a g�rb�let�t pedig a v�gpontjaihoz csatlakoz� egy-egy vez�rl�pont hat�rozza meg.A fenti �br�n egy k�t g�rb�b�l �ll� �tvonal l�that�. A kijel�lt r�gz�t�s feh�r, �s csak az � vez�rl�pontjai l�tsz�dnak. Az al�bbi k�pen l�tszik az �tvonalak lap. Hasonl� m�veleteket lehet vel�k v�grehajtani, mint a r�tegekkel, de van h�rom �j gomb: az �tvonal kijel�l�ss� alak�t�sa, a Kijel�l�s �tvonall� alak�t�sa (ennek megfelel� men�pontok a Kijel�l�s men�ben is vannak) �s az �tvonal k�rberajzol�sa (ennek a men�pontja a Szerkeszt�s men�ben is megtal�lhat�), melyekr�l mindj�rt sz� lesz.
  
  �tvonal l�trehoz�sa
  
  Ha van �pp kijel�l�s�nk, akkor az �tvonalak lapon a Kijel�l�s �tvonall� alak�t�sa gombbal l�trehozhatunk bel�le egy �j �tvonalat.

  L�trehozhatunk k�zzel is �tvonalakat az �tvonalak eszk�zzel (). Bal eg�rgombbal kattintva l�trehozhatjuk az els� r�gz�t�st (szakasz v�gpontot), majd tov�bb kattintgatva �jabb r�gz�t�sek lehelyez�s�vel k�sz�thetj�k el a komponenst. Csak kattintgatva a g�rbe sz�gletes lesz, �s a vez�rl�pontok nem l�tszanak. Ha az eg�rgombot nyomva tartva h�zzuk is az egeret, akkor r�gt�n a vez�rl�pontokat is meghat�rozhatjuk �s �vesek lesznek a szakaszok. Ha be akarjuk z�rni a komponenst, akkor a Control gombot nyomva tartva vigy�k az egeret a komponens kezd�pontja f�l� (ekkor a kurzor mellet k�t egym�sba kulcsol�d� karika jelenik meg) �s kattintsunk! Ezen k�v�l a k�vetkez�k�pp szerkeszthetj�k a g�rb�t:
  
  Egy r�gz�t�sre kattintva kijel�lhetj�k a pontot (ekkor kit�ltetlenn� v�lik). Shift+kattint�ssal t�bb r�gz�t�s kijel�lhet�.
  
  A kijel�lt r�gz�t�seket eg�rrel arr�bb vihetj�k. Az Alt gombot nyomva az eg�sz �tvonalat arr�bb vihetj�k.
  
  Control+Delete billenty�vel a kijel�lt r�gz�t�sek t�r�lhet�k.
  
  Ha az egeret egy g�rbeszakasz f�l� vissz�k, akkor az eg�rkurzor mellet megjelenik a n�gy �g� ny�l: ekkor az eg�rrel arr�bb vihetj�k a szakasz ama pontj�t, �s az eg�sz szakasz megfelel�en g�rb�lni is fog. Ha k�zben a Shift gombot is nyomjuk, akkor a szomsz�dos szakaszok is vele g�rb�lnek, hogy ne legyen t�r�s a g�rb�ben.
  
  Ha a komponens valamelyik v�gpontja van csak kijel�lve, akkor a g�rb�n k�v�l kattintva �jabb r�gz�t�sek f�zhet�k a komponenshez.
  
  A g�rb�n k�v�l kattintva �j, az el�bbiekkel nem �sszef�gg� komponenst kezdhet�nk, ha:
  
  Mindk�t v�gpont ki van jel�lve.
  
   - Egyik v�gpont sincs kijel�lve.
  
   - A kattint�s k�zben nyomjuk a Shift gombot.
  
  Ha egy vez�rl�pont f�l� vissz�k az egeret, akkor a kurzor k�zz� alakul, �s a vez�rl�pontot arr�bb vihetj�k. Ha k�zben a Shift-et nyomva tartjuk, akkor az adott r�gz�t�shez csatlakoz� m�sik vez�rl�pont is mozog, hogy ne legyen itt t�r�s a g�rb�ben.
  
  Ha nem l�tszik egy r�gz�t�s vez�rl�pontja, akkor a Control billenty�t nyomva tudjuk azt kih�zni a r�gz�t�sb�l.
  
  Ha egy komponens egyik v�gpontja van kijel�lve, akkor a Control-t nyomva egy m�sik komponens v�gpontj�ra kattintva �ssze lehet f�zni a k�t komponenst.

Az �talak�t� eszk�z�kkel az eg�sz �tvonalat �talak�thatjuk, ha az eszk�zbe�ll�t�sok lapon a Hat�k�r gombok k�z�l az �tvonal �talak�t�sa gombot nyomjuk le. (Csak ne felejts�k vissza�ll�tani!) �, igen, mikor az �tvonal szerkeszt�se ut�n �tv�ltunk m�sik eszk�zre, akkor l�thatatlann� v�lik az �tvonal, de az �tvonalak lapon a r�tegekhez hasonl�an bekapcsolhatjuk a l�that�s�g�t.

Rajzol�s �tvonalakkal

Ugyan az �tvonalak lapon a r�tegekhez hasonl�an ki-be lehet kapcsolni egy �tvonal l�that�s�g�t, az �tvonal nem fog l�tszani, ha nem XCF form�tumba mentj�k a k�pet. Viszont k�tf�lek�ppen is l�that� hat�st �rhet�nk el: az �tvonal kijel�l�ss� alak�t�s�val, �s az �tvonal k�rberajzol�s�val.

Az �tvonalak lapon az �tvonal kijel�l�ss� alak�t�sa gombbal az aktu�lis �tvonal alapj�n kijel�l�s�nk lesz, amit p�ld�ul kit�lthet�nk sz�nnel, sz�n�tmenettel, de persze b�rmi m�st csin�lhatunk vele, amit egy kijel�l�ssel �ltal�ban. P�ld�ul fekete-feh�r k�p�nket finom�thatjuk ezzel: az els� k�pen l�that� mad�r fekete r�szeit kijel�ltem a Sz�n szerinti kijel�l�s eszk�zzel, az �tvonalak lapon l�v� gombbal �talak�tottam a kijel�l�st �tvonall�, majd a m�sik gombbal az �tvonalat kijel�l�ss�, �s egy �j r�tegen feket�vel t�lt�ttem ki a kijel�l�st, �gy kaptam a m�sodik k�pet. Az �tvonal kijel�l�ss� alak�t�sa ugyanis nem t�r�dik a kijel�l�s kis r�cskeivel.

Az �tvonal k�rberajzol�sa gombot megnyomva (ne feledd, ez megtal�lhat� az �tvonalak lapon �s a Szerkeszt�s men�ben is!) a k�vetkez� p�rbesz�dablak ugrik fel (ha lenyitottuk a Vonalst�lust is):

N�h�ny p�lda:

El�sz�r pirossal rajzoltam k�rbe, a T�lny�l�si korl�tot 100-ra �ll�tva; majd feket�vel, 0 T�lny�l�si korl�ttal, �gy l�tszik a T�lny�l�si korl�tot be�ll�t�s hat�sa.

Az el�bbi mad�r S�r� pontoz�s t�pus� El�redefini�lt vonalmint�val.

Ehez el�sz�r Ecset eszk�zt v�lasztottam, be�ll�tottam a Pencil Sketch (16x16) ecsetet, az eszk�zbe�ll�t�sok k�zt a Sz�n�tmenet sz�n�nek haszn�lat�t German flag smooth sz�n�tmenettel 100 px hosszal. �s ekkor j�het az �tvonal k�rberajzol�sa, ahol csak be kell kapcsolni a K�rberajzol�s fest�eszk�zzelt (�s persze az Ecset eszk�zt v�lasztani).

�s arr�l m�g nem is sz�ltam, hogy az Egyenletes helyett a Mint�t v�lasztva az aktu�lis mint�val fogja kit�lteni a vonalat, vagy hogy nem csak az Ecset eszk�z v�laszthat� k�rberajzol�shoz...

• Sz�npipetta: a k�p egy pontj�ra kattintva megadja, hogy milyen sz�n van ott, valamint a Pipettam�d be�ll�t�st�l f�gg�en az el�t�r- vagy a h�tt�rsz�nt erre a sz�nre �ll�tja. (P�ld�ul r�kattintunk ezzel a t�zpiros Ferrari oldal�ra, akkor ut�na t�zpiros sz�nnel festhet�nk.)
• Nagy�t�s: az Eszk�zbe�ll�t�sokn�l adhat� meg, hogy nagy�tson, vagy kicsiny�tsen.
• Sz�veg: v�laszd ki ezt az eszk�zt, kattints a k�pre: ezzel megjelenik a sz�vegszerkeszt� ablak, amibe a sz�veget be�rhatod. Amint elkezdesz �rni, l�trej�n egy �j sz�veges r�teg. A sz�vegszerkeszt� ablakot b�rmikor bez�rhatod, a bet�t�pust pedig az Eszk�zbe�ll�t�sok k�zt v�ltoztathatod meg. Ha most a sz�veg r�teg�n k�v�lre kattintasz, akkor �j sz�veg r�teget hozhatsz l�tre. Ha �jra szerkeszteni akarsz egy sz�veg r�teget, akkor:
  1. V�laszd ki a Sz�veg eszk�zt!
  2. A R�tegek lapon v�laszd ki a szerkesztend� sz�veg r�teg�t!
  3. Kattints a K�pablakban a sz�vegre! (Bizonyos esetekben m�g egy kattint�s kell ide, hogy megjelenjen a sz�vegszerkeszt� ablak.) �gy nem csak a sz�veget tudod �t�rni, de a bet�t�pust is megv�ltoztathatod.
  A fenti k�pen l�tszik, hogy a sz�veges r�tegnek a R�tegek lapon nem el�n�zeti k�pe jelenik meg, hanem egy T bet�s ikon: ez jelzi, hogy �t lehet �rni benne a sz�veget. De ha p�ld�ul belefestesz ebbe a r�tegbe, akkor norm�l r�tegg� alakul, rendes el�n�zeti k�ppel, de persze onnant�l kezdve a benne l�v� sz�veget nem lehet a Sz�veg eszk�zzel �t�rni.

Rajzol�s:

Egyenest b�rmelyik rajzol� eszk�zzel (ecset, ceruza, rad�r stb.) tudsz rajzolni: kattint�s az egyik v�g�re, azt�n Shift+kattint�s a m�sik v�g�re.
Szabadk�zi rajzot is ezzel a m�ddal tudsz megval�s�tani.

K�r, n�gyzet, elipszis: V�lassz a rajzol�snak megfelel� el�t�rsz�nt, majd eszk�zt. Jel�ld ki vele a k�v�nt nagys�g� k�rt, elipszist, t�glalapot, kock�t, majd Szerkeszt�s>kijel�l�s k�rberajzol�sa, itt megadhatotd a vonal vagy ecset vastags�g�t, a vonal v�g�nek form�j�t, �s a sarkok �v�t, az �lsim�t�st, �s v�laszthatsz egy�b fest�eszk�zt is. Ha mindent be�ll�tott�l, hagyd j�v�.

  WebLego  Szerki.

 Forr�sok �s kieg�sz�t�sek:

www.gimp.hu
primandras.hu